Prológus
Mi a Fradi-stílus? Vajon Sergiy Rebrov Ferencvárosa felélesztette és modernizált formában pályára viszi azt? Mik ennek a jegyei? Alapvetően ezekkel a kérdésekkel foglalkozom jelen bejegyzésemben és természetesen kitérek arra, hogy a címben szereplő kérdésre milyen adekvát választ adhatunk. Személyes élmény kötődik ehhez a kérdéshez, hiszen a lelátón ülve hallgattam a szurkoló elégedetlenkedését, miszerint folyamatosan a középpályáról a védelemhez, míg a védelemtől Dibuszhoz került a labda. Eleinte borzasztóan zavart ez az értetlenkedés, de aztán megbékéltem vele, hiszen egy vérbeli Fradi-szurkoló egy valamit fogad el, az előrejátékot, azt, hogy megfélemlítjük, letámadjuk, földbe döngöljük az ellenfelet. Ebbe az eszmeiségbe látszólag nem fér bele a hátrapassz. A szurkoló őrködik az eszme felett.
Alapvetések
Mi a stílus? A stílus a játékfelfogás képi megjelenítődése a pályán.[1] Megmutatja azt, AHOGYAN gondolkodom a futballról. A stílus olyan szervező elv, amely áthatja a futball alrendszereit (edzőképzés, játékoskiválasztás, utanpótlásképzés, stb). A stílus egy alapkő, amire a váradat építheted, egy ragasztóanyag, ami összetartja az egyes elemeket, és ha baj van, ez az a bizonyos kályha, amihez vissza lehet térni. Egy adott ~ bármilyen játékrendszerben le lehet játszani, és ez fordítva is igaz persze, egy adott játékrendszerben többféle stílus is megjelenhet. Annak meglétét nem mindig veszi észre az ember, azonban annak hiánya azonnal feltűnik. Leegyszerűsítve stílus akkor van, ha azt játszom holnap, amit ma. Napjainkra a korábban élő és virágzó (1900-as évektől 1960-ig) magyar futballkultúra kihalt, és néhány pislákoló lángon kívül hazánk klubjai útkeresésben vannak. A tradicionális egyesületek közül az MTK és a jelenlegi Ferencváros, ahol fellelhetők az egyes stílusjegyek.
Miben áll a Fradi-stílus?
"A Fradi-stílus nem más, mint a kombináció és lendület keveréke" - Mészáros "Dodó" József
Az identitás erőssége, a csapat kapcsolata a szurkolóival, a futball-filozófiai alapvetés, hogy a párharcokat megalkuvás nélkül megnyerjék a játékosok, illetve a rengeteg futás és akció.
A Fradi-stílus tartalmi elemei:
- küzdelem az utolsó percig
- soha meg nem alkuvó játék
- az ellenfél elbizonytalanítása, megfélemlítése
- kombinatív játék és egyenes támadás elemeinek ötvözése
- direkt futball
Aki Fradi-meccsekre jár, sokszor hallhatja, hogy „Tempó, Fradi!” vagy azt, hogy „Támadás”. Ezek a felkiáltások a közönség soraiból jönnek, ami bizonyítja, hogy a stílus legfontosabb őrei a szurkolók. Szinte kikövetelik a tradicionális mentalitást a Csapatból és hajszolják a gólok/győzelem felé. De mire is utal ez a szó, hogy „tempó”? Egyfelől arra, hogy a tradicionális Fradi-stílus egyik jellemzője a nagy intenzitású játék, az egyenes támadások, másfelől pedig arra, hogy, hogy addig cirkuláltatja a labdát, amíg nem talál megfelelő alkalmat (tempót) a védelmi vonal hosszú labdákkal történő áttörésére. Ehhez a középpályán kombinatív játékot játszik, míg a védelmi vonalat egyenes, gyors,lendületes támadásokkal töri át. Ezek a Fradi-stílus formai elemei röviden.
Fradi-stílus Moniz és Doll alatt
Ricardo Moniz munkássága alatt romjaiból épült újjá szemvillanás alatt a tradicionális Fradi-stílus. Megalkuvást nem tűrő játék, folyamatos nyomásgyakorlás jellemezte a monizi Ferencvárost. Támadás, támadás és csak támadtás, nem egyszer teljesen kapu elé szegezve az ellenfelet. A holland mester pontosan tudta hova érkezett, tisztában volt a klubtradícióval. Csapatának gyengéje azonban pontosan ez a nyitottság volt. A mélyen ülő védelmek ellen sokszor tehetetlen volt a támadógépezet, és ezzel egyidőben a kontrákkal szemben is sebezhető volt a csapat. Végül az öltözőt is elveszítette, a vezetőséggel is megromlott a viszonya, így búcsúznia kellett.
2013. decemberében Thomas Doll váltotta a kispadon. A német mester a 2000-es évek német futballjának karakteres edzőegyénisége volt, komoly pedigrével, aki korábban a Hamburgot és a Dortmundot is irányította. Doll már korántsem engedte fel a játékosokat nyílt sisakkal. Stabilizálódott a védelem, miközben a támadó felfogás megmaradt. Hazai porondon igazán sikeres volt, hiszen bajnoki címet és három kupát ünnepelhetett a budapesti zöld-fehérekkel. Vesztét végül a sikertelen nemzetközi szereplés okozta.
Rebrov futballkoncepciójának gyökerei és a Fradi pozíciós játéka tempótámadással
Ahhoz, hogy a Mester karakterét, játékelképzelését meg akarjuk érteni, érdemes kicsit visszamenni az időben.
„Természetesen Lobanovszkij volt az, akitől a legtöbbet tanultam. Ő volt a legtöbbet az edzőm és ez egybeesett a karrierem legsikeresebb időszakával is. Nekem ő a csúcs.” – Sergiy Rebrov
Valerij Lobanovszkij a Dinamo Kijev legendás játékosa és edzője, a nevéhez fűzhető elsőként a futball tudományos megközelítése, a “patikamérlegen kimért” foci. A futball számára nem az egyénekről szólt, hanem az egyének kombinációjáról. Megalkotta a futball rendszer/alrendszer alapú megközelítését, melyben a 22 játékos az alrendszer elemei. Úgy vélte, hatékonyságuk mértéke felülmúlja alkotóelemek hatékonyságának összegét, azaz a Csapat több, mint a játékosok teljesítményének summája. Lobanovszkij bizonyítékokat akart, számokkal alátámasztott tudományos bizonyosságokat.
Ez a gondolatiság jelenik meg Rebrov játékfilozófiájában is, hiszen alapelvekben, koncepciókban gondolkodik, kollektivitást parancsol és a szervezettséggel párosuló fegyelmezettségben hisz. [2]
A Ferencváros pozíciós játékot játszik, tempótámadással. A labdán keresztül igyekszik irányítani a játékot, és a területek menedzselésére kiemelt figyelmet fordít. A pozíciós játék fontos eleme az erők egyenlő elosztása a pályán, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a játékosok fegyelmezetten vegyék fel pozíciójukat a pályán, megtartva a csapat szerkezetét mind támadásban, mind pedig védekezésben. A hátrapasszok is ezt a cél szolgálják: időt és területet nyer vele a Fradi ahhoz, hogy a legmegfelelőbb pozíciót tudja felvenni minden játékosa támadás megindításához. Az egyes labdarúgók és csapatrészek közti távolság kiemelt jelentőségű a területek kontroll alatt tartása szempontjából.
A tempótámadás fázisai:
- labda biztos helyre juttatása
- támadó alapfelállás felvétele
- tempókeresés
- tempófogás
- rajtaütés
Az 1. pont a labdaszerzés utáni első fázis. Miután a Fradi megszerzi a játékszert, igyekszik - akár hátrapasszok árán is - biztosítani a labda kontrollját, biztonságos helyet/helyzetet teremteni a következő lépéshez a tamadásépítésben. Elkezdődik a labda cirkulációja.
A visszafelé történő passzok azt szolgálják, hogy a csapat időt és teret nyerhessen a 2. fázishoz, azaz a támadó alapállás felvételéhez. Ebben a fázisban körbe-körbe jár a labda, sok az oldalpassz, oldalváltás, melyet az ellenfél tolódással lekövet, azonban ezzel egy időben kimozdul egyensúlyi helyzetéből. Fontos szerepe van ebben Igor Haratinnak, aki beállósként összekötő kapocs a védelem és a középpálya között. Gyakran visszahúzódik a két védő közé, melynek az a jelentősége, hogy plusz passzopciót biztosít a labdakihozatal során (salida la volpiana)[3], biztosítva a labda szabad áramlását. Hátránya azonban az, hogy viszont ezzel kizárja a lehetőségét egy felé irányuló felpassznak. Sokszor indokolatlanul lép be a Blazic és Dvali/Kovacevic/Frimpong közé, így csak horizontálisan vesz részt a játékban, míg vertikális passzopcióval segíthetné a labda előrejutását, - megtartva alappozícióját.
- Ábra: Haratin visszahúzódva a középső védők közé passzopciót biztosít a labdakihozatal során
Ez összekapcsolódik a 3. szakasszal, a tempókereséssel. Ezen a ponton kapcsolom ide azt az alapvetést, miszerint a középpályán kombinációs játékot játszik a Fradi. Egyben megjegyzem, hogy Sigér és Somália technikai képességei erősen behatárolják a kombinatív játék lehetőségeit. Amikor a középpályások vagy a belső védők alkalmat látnak, főként a széleken induló “futók” megjátszásával igyekeznek áttörni az ellenfél védelmi vonalát. Ez a fajta ún. egyenes támadás a tradicionális Fradi-stílus jellegzetes eleme. Ebedli anno mélységi indításokkal hozta helyzetbe Nyilasit. A szélső védők /Lovrencsics,Botka, Heister, Civic/ felfutásaikkal tovább erősítik a széleken történő támadásvezetést. A szélső bekkek előretöréseinek az biztosít szabad területet, hogy a tükörszélsők (Tokmac,Uzuni, Mak, Isael, Zubkov) befelé húzódva a félterületeket támadják, ezzel egyrészt free space szabadul fel Lovrencsics és Heister számára, másrészt a kapu felé mozgó szelsők segítik a kapu előtti (gólveszélyes) területek túltöltését.
- ábra : szélső védők bekapcsolódnak a támadásokba, a két tükörszélső a félterületek felé mozogva teret nyit a felfutóknak
A végső fázis a rajtaütés. A széleken elrobogó védők vagy tükörszélsők előszeretettel lövik a kapu elé a labdákat Bolinak vagy Baturinanak, vagy közvetlenül támadják a kaput szélről indulva a félterületeken. Ez eredményezi azt, hogy a legtermékenyebb játékosok a szélsők, elég ha csak Tokmac vagy Uzuni góljaira gondolunk.
- 4-2-3-1
Összegzés
Sergiy Rebrov kinevezésével megérkezett a Fradiba a vérprofizmus. Nincsenek szent tehenek. Akik nem illettek az elképzeléseibe, azoktól szemrebbenés nélkül megvált. Ha a cél és a meccstaktika megkívánja, Haratin is padra kerül. Bebizonyosodott, hogy európai mércével mérve is modern, eredményes és stílusos csapatot képes felépíteni. Elveihez mindenkor hű, nincs megalkuvás. Számomra Rebrov Fradija felidézi a tradicionális stílust, annak szàmos eleme fellelhető, és modernizált formában tárul elénk. Valami ilyesmi újragondolását várom a magyar labdarúgásban a Duna-menti iskolának.
Felhasznált irodalom:
[1] Ferenczi Attila: Alapok, http://footballtrainer.hu/ffc/
[2] Militár Iván: A Ferencváros játékstílusa Rebrovval – A Pozíciós Játék kocepciója,https://locationfootball.wordpress.com/2020/06/24/a-ferencvaros-jatekstilusa-rebrovval-a-pozicios-jatek-kocepcioja/
[3] John Müller: LET’S TALK ABOUT THE SALIDA LAVOLPIANA,https://theoutfield.org/2020/02/26/lets-talk-about-the-salida-lavolpiana/
